A biomassza, mint energiaforrás

Elektromos autókkal újított a Magyar Posta

Tény, hogy a Föld egyre gyarapodó népességével arányosan növekszik az energiafelhasználás is. Ennek mértéke, az energia iránti igény az elmúlt században a tízszeresére nőtt, ez pedig hatalmas nyomást gyakorol bolygónkra. Az energiafelhasználás mértékének növekedésével szemben azonban az energia előállításához használt fosszilis, azaz nem megújuló energiaforrások készletei végesek,  és már nem képesek fedezni az egyre fokozódó igényt. Emellett súlyos környezetkárosító hatásuk miatt is nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy használtukat visszaszorítsák. Jelenleg világviszonylatban az igények 85%-át fosszilis energiahordozókból fedezzük. Napjainkban ezért egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak az alternatív energiaforrások, mint például a biomassza.

Ez a különös elnevezésű energiaforrás biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, mely a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömegét jelenti. Tehát a biomassza  a mikrobiológiai, biotechnológiai iparok termékei, az emberek, állatok, feldolgozó iparok biológiai eredetű terméke, hulladéka és mellékterméke.

Keletkezési formáját illetően többféle lehet, a felhasználása különféle előkészítő műveleteket igényel, mint például a betakarítás, szárítás, szállítás, aprítás vagy nemesítés. A biomassza energetikai hasznosítása közvetlen égetéssel vagy konverziót (átalakítást) követően közvetve történhet. A közvetlen elégetés során égéstermékek és hőenergia szabadul fel, míg a konverzió esetében a biomasszából mechanikai, termikus kezeléssel vagy kémiai átalakítással előbb gázt, olajt, alkoholt állítanak elő, majd ezeket hasznosítják energiahordozóként.

A biomassza energetikai célú hasznosítása az energiahordozó halmazállapota szerint lehet szilárd, alternatív folyékony hajtóanyag céljára, és biogáz tüzelőanyag és hajtóanyag céljára.

A biomassza ökológiai szempontú megítélése máig meglehetősen vitatott kérdés. Kétségtelen, hogy számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik a fosszilis energiahordozókkal szemben, amely önmagában abból is fakad, hogy megújuló energiaforrás. Azonban a nap, szél vagy akár a geotermikus energiához képest számos nyitott kérdés szerepel az ellenérvek oldalán is.

A különböző számítások tükrében milyen mértékű fosszilis-kiváltásra elegendő a rendelkezésre álló földterület? A területi versengésben az üzemanyag vagy a hő- és villamosenergia termelést helyezzük előtérbe? Van-e értelme az európai törekvéseknek az alternatív források – különös tekintettel a biomassza termesztés – energetikai hasznosításának terjesztésében, miközben a

világ fejlődő országaiban rohamosan növekszik az energiafelhasználás, amelyet fosszilis energiaforrásokból fedeznek?

Az azonban biztos, hogy a biomassza hasznosításnak mindenekelőtt akkor van létjogosultsága, ha az a fosszilis energiaforrásokkal, valamint a helyettesítő megújuló energiaforrásokkal szemben is versenyképes. És a biomassza-alapú energiatermelés akkor tekinthető fenntarthatónak, ha az adott területen nem növeli a környezetterhelést és nem rombolja a biodiverzitást, energiamérlege és életciklus elemzése pozitív eredményű, társadalmi előnyökkel jár, valamint gazdaságilag jövedelmező és versenyképes. Hasznosításának a kisléptékű energia-előállítás terén van létjogosultsága (az egyedi és távfűtésben való alkalmazásával), amelyet a helyi igények és a természeti sajátosságok figyelembevételével kell megvalósítani.

- 2013-06-02

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>