A biomassza, mint energiaforrás

Elektromos autókkal újított a Magyar Posta

Tény, hogy a Föld egyre gyarapodó népességével arányosan növekszik az energiafelhasználás is. Ennek mértéke, az energia iránti igény az elmúlt században a tízszeresére nőtt, ez pedig hatalmas nyomást gyakorol bolygónkra. Az energiafelhasználás mértékének növekedésével szemben azonban az energia előállításához használt fosszilis, azaz nem megújuló energiaforrások készletei végesek,  és már nem képesek fedezni az egyre fokozódó igényt. Emellett súlyos környezetkárosító hatásuk miatt is nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy használtukat visszaszorítsák. Jelenleg világviszonylatban az igények 85%-át fosszilis energiahordozókból fedezzük. Napjainkban ezért egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak az alternatív energiaforrások, mint például a biomassza.

Ez a különös elnevezésű energiaforrás biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, mely a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömegét jelenti. Tehát a biomassza  a mikrobiológiai, biotechnológiai iparok termékei, az emberek, állatok, feldolgozó iparok biológiai eredetű terméke, hulladéka és mellékterméke.

Keletkezési formáját illetően többféle lehet, a felhasználása különféle előkészítő műveleteket igényel, mint például a betakarítás, szárítás, szállítás, aprítás vagy nemesítés. A biomassza energetikai hasznosítása közvetlen égetéssel vagy konverziót (átalakítást) követően közvetve történhet. A közvetlen elégetés során égéstermékek és hőenergia szabadul fel, míg a konverzió esetében a biomasszából mechanikai, termikus kezeléssel vagy kémiai átalakítással előbb gázt, olajt, alkoholt állítanak elő, majd ezeket hasznosítják energiahordozóként.

A biomassza energetikai célú hasznosítása az energiahordozó halmazállapota szerint lehet szilárd, alternatív folyékony hajtóanyag céljára, és biogáz tüzelőanyag és hajtóanyag céljára.

A biomassza ökológiai szempontú megítélése máig meglehetősen vitatott kérdés. Kétségtelen, hogy számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik a fosszilis energiahordozókkal szemben, amely önmagában abból is fakad, hogy megújuló energiaforrás. Azonban a nap, szél vagy akár a geotermikus energiához képest számos nyitott kérdés szerepel az ellenérvek oldalán is.

A különböző számítások tükrében milyen mértékű fosszilis-kiváltásra elegendő a rendelkezésre álló földterület? A területi versengésben az üzemanyag vagy a hő- és villamosenergia termelést helyezzük előtérbe? Van-e értelme az európai törekvéseknek az alternatív források – különös tekintettel a biomassza termesztés – energetikai hasznosításának terjesztésében, miközben a

világ fejlődő országaiban rohamosan növekszik az energiafelhasználás, amelyet fosszilis energiaforrásokból fedeznek?

Az azonban biztos, hogy a biomassza hasznosításnak mindenekelőtt akkor van létjogosultsága, ha az a fosszilis energiaforrásokkal, valamint a helyettesítő megújuló energiaforrásokkal szemben is versenyképes. És a biomassza-alapú energiatermelés akkor tekinthető fenntarthatónak, ha az adott területen nem növeli a környezetterhelést és nem rombolja a biodiverzitást, energiamérlege és életciklus elemzése pozitív eredményű, társadalmi előnyökkel jár, valamint gazdaságilag jövedelmező és versenyképes. Hasznosításának a kisléptékű energia-előállítás terén van létjogosultsága (az egyedi és távfűtésben való alkalmazásával), amelyet a helyi igények és a természeti sajátosságok figyelembevételével kell megvalósítani.

- 2013-06-02

Tipp

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>