A megújuló energia a jövő fűtésének alapja

Megkezdődött a kiserőmű építése Turán

A szakértők a hagyományos fűtési módok helyett a megújuló energiákban rejlő lehetőségekben látják a megoldást.

Földgáz helyett a földhő, a biomassza és a napenergia a helyes döntés a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamaraa Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság az MTA honlapján megjelent cikk szerint.

Földgázfüggőség csökkentése

Az egységes szakmai álláspont szerint a megújuló energiával történő fűtés nemcsak környezetbarát, hanem jelentősen lendíthet a gazdaságon is. A tervek alapján akár 150 ezer új munkahely is kiépíthető – a mérnöki tervezés, az építőipar, az épületgépészet, az eszközgyártás, a primőr kertészet és a gyógyturizmus, valamint a regionális energiatermelés (biomassza) és -szolgáltatás terén – a GDP fenntartható, 1,2-3 százalékos növekedés mellett. A cikk kitér arra, hogy hazánk adottságai megfelelőek ahhoz, hogy a helyi erőforrások igénybevételével csökkenteni lehessen a földgázfüggőséget, és az épületek környezetvédő módon kedvezőbb áron fűthetők lennének.

A Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv alapján 2020-ra kell addig eljutni, hogy a bruttó végső energiafogyasztásban 14,65 százalék legyen a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, a települések hőellátásában hosszú távú energiahordozó-váltási programnak kell lezajlaniakormányzati ciklusokon átívelő politikai és társadalmi összefogással, támogatással – olvasható. Ennek a kezdeti lépését a helyben elérhető energiaforrások hasznosításának bővítése jelenteni.
A megújuló energiaforrások abban az esetben hatásosak, ha az épületek energiahatékonysága nő, illetve annak lakói nagyobb figyelmet szánnak az energia megtakarítására. Hazánkban mintegy 4 millió ingatlan energetikai korszerűsítésével –utólagos hőszigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel – minimum 30 százalékkal csökkenthető az összes hőigény. A beruházás hozzávetőleg 12 ezer milliárd forintba kerülne, ami a 40 éves program esetén 300 milliárd forintot jelentene éves szinten. A javaslat beszámol arról is, hogy a különféle uniós támogatási programokkal szerzett összegeket minél nagyobb arányban kellene az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására fordítani. A javasolt program végrehajtása után a hazai hőellátás energiaszerkezetében 18 százalékot foglalna el a geotermia a jelenlegi 1,2 százalékkal szemben, 4 százalékot a napenergia, 47 százalékot a biomassza a mostani 11 százalék, és 31 százalékot a földgáz a jelenlegi 87,8 százalék helyett.

 

- 2015-11-24

Tipp

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>