A világ legzöldebb városai

energiatakarékos nagyvárosok

Hat követendő nagyvárosról ejtünk szót a cikkben.

Reykjavik

Az enegiahatékony városok listájának élén Reykjavik áll. Izland különösen gazdag a megújuló energiában. A Nesjavellir erőmű a geotermikus energia kihasználásával egész Reykjavik környékét ki tudja szolgálni, sőt, a város tervei között szerepel, hogy 2050-re teljesen helyettesíteni lehessen a fosszilis tüzelőanyagokat. A zöld elkötelezettséget mutatja, hogy már a 2000-es évek közepén a hagyományos buszokat felváltották a tömegközlekedésben a hidrogénüzemű buszok.

Vancouver

A geotermikus energiája miatt különösen szerencsés adottságokkal rendelkező Reykjavik után a második helyezett Vancouver. A város 2012-ben lefektetett terve alapján a világ lezöldebb városa szeretne lenni 2020-ra. Vancouver jó úton halad efelé: vízerőművük a város villamosenergia-szükségletének 90%-át termeli meg. A maradék 10%-ot pedig megújuló: szél-, víz-, és hullámenergia fedezi. A városban nagy hangsúlyt fektetnek a kerékpárutakra, a legmagasabb minőségű tömegközlekedésre, így Észak-Amerikában Vancouverben az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás.

Koppenhága

A lista 3. helyén ismét európai város, a Dánia fővárosa áll. A világ talán leginkább kerékpárbarát városa Koppenhága, a lakosok ⅓-ada mindennap használja kétkerekűjét. Dánia elkötlezte magát abban, hogy fővárosa 2025-re felére csökkentse szén-dioxid-kibocsátását. Ennek érdekében zöldtetőket hoznak létre az erre alkalmas házakon, felére csökkentik a közvilágítás energiaigényét, és el akarják érni, hogy a városlakók minden megkezdett útjának ¾-ede kerekpáron történjen meg.

Oslo

Norvégia fővárosának fűtését jórészt a biometán szolgáltatja, ami a fűtés energiaigényének 80%-át biztosítja. A következő 10 évben, a város céljai szerint ez az arány 100 százalékra lesz javítható. Koppenhágához hasonlóan 50%-os CO2 kibocsátáscsökkentést szeretnének megvalósítani 2050-re. A városban hatékony közlekedést, és ezáltal energiamegtakarítást várnak az intelligens közlekedési lámpáktól, melyek úgy irányítják a forgalmat, hogy optimalizálják a városi közlekedést. A városban több ezer elektromos autó közlekedik, melyek ingyenesen parkolhatnak és használhatják a tömegközlekedésre fenntartott sávokat.

London

A 2000-es évek közepétől London is úttörője energiatudatosságnak. A 2007-es klímavédelmi akciótervük szerint az elkövetkező két évtizedben 60%-kal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Nagy-Britanniában a lakosokat az adózás által megvalósított szelektív ösztönzőkkel próbálják rávenni az otthoni energiatudatosságra és a környezetbarát gépjárművek használatára.

Malmö, Svédország

Svédország 2008-2012 között 25%-kal csökkentette a fosszilis energiahordozók arányát. A svédek kifejezetten zöld gondolkozásúak, de amiben Malmö igazán különleges, az az egykori hajógyár területén megvalósított új városnegyed. Ebben a negyedben kb. 10.000 lakos él, az energiaellátásuk teljes egészét helyben előállított megújuló energia alkotja: szél-, nap-, és vízenergia.

Átvétel Amy Gleich írásából(>>)

‘A témáról az energetikus szemével’ – Szakértőnk kiegészítése:

Lengyel Kristóf energetikus (Pannon Építőműhely Kft. energetikai üzletág igazgató) megjegyzése a témához: „a mai nemzetközi politikai helyzet is alátámasztja, hogy a minél nagyobb fokú energia függetlenségre való törekvés nem csak környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A megújuló energiaforrásokra épülő technológiák alkalmazásával egy adott intézmény, város, régió vagy akár ország függetleníteni tudja magát a nemzetközi kitettségtől. Ez kell, hogy a cél legyen.”

- 2015-04-20

Tipp