Az egyre népszerűbb napkollektor

Ha energiatudatos ház kerül szóba, elsőnek mindenki a tetőn lévő napkollektorokra gondol. Nem hiába, hiszen Magyarországon egyre többen fedezik fel a bennük rejlő lehetőségeket.

Mivel a Nap állandó, megújuló energiaforrás, ezért magától értetődik, hogy a folyamatosan érkező sugarakat felfogjuk és hasznosítsuk. A napkollektorra épülő rendszereket többféleképpen is felhasználhatjuk a háztartásban: melegvizet állíthatunk elő általa, rásegíthetünk a ház fűtésére vagy a hűtésére is.

Magyarország meteorológiai adottságait figyelembe véve egy átlagos használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszerrel reálisan évi 55-65%-os szoláris részarányt érhetünk el. Ilyen esetben a kollektoros rendszer éves hatásfoka 35-40%, azaz a napkollektorok hasznosítani tudják az érkező sugarak 35-40%-át.

Számszerű adatok

Hazánkban körülbelül 1400 kWh energia érkezik a Napból egy 1 m2 nagyságú, déli tájolású és 45° körüli dőlésszögű felületre. Ebből a mennyiségből átlagosan 550 kWh/m2, jobb kihasználtság esetén pedig akár 600-650 kWh/m2 energia is kinyerhető. Tehát 1 m2 területű napkollektorral nyáron napi 50-60 liter vizet is felmelegíthetünk 50°C-ra. De a napkollektoros rendszerek nem csak nyáron, hanem – kisebb mértékben – a téli időszakban is alkalmasak hőtermelésre. Bár decemberben és januárban elég kevés a hasznosítható napenergia, de március, április, szeptember és október hónapokban már 1,5-2 kWh/m2 hőmennyiség is előállítható napkollektorral.

Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk, mennyi energiát nyerhetünk ki napkollektorunkkal, két tényezőt kell szem előtt tartani:

1.     A Nap nem egyenletes energiaforrás, tehát nyáron akár a felhasználható energia többszörösét is megtermelhetjük, azonban a téli hónapokban az igényeinknél jóval kevesebb energia termelődik a napkollektorunk segítségével.

2.     A megtermelt energiát fel kell használnunk, ugyanis a napkollektor károsodhat, ha a keletkező hő nem ürül rendesen. Fontos, hogy gondoskodjunk a felhasználásról, vagy tároljuk el a hőenergiát későbbi használatra.

Mire elég a napkollektorból nyert energia?

A napkollektorokból nyert hőt több területen is kamatoztathatjuk. Az éves használati melegvíz akár 100 százalékban is megtermelhető napkollektorokkal.

Fűtés céljából csak passzívházakban érhető el a 100 százalékosan a nap energiájával történő fűtés. Azonban egy jól szigetelt épületben 30-50 százalékos megtakarítás is lehetséges. Természetesen a fűtési rendszer és a hőenergiát tároló rendszer is hozzájárul a jó eredményekhez. A napkollektorokkal azonban a nyári hűtés is megvalósítható. Ekkor a rendszer termeli a hőt a folyadékhűtő berendezés számára. Mivel a folyadékhűtő működéséhez szükség van valamennyi elektromos áramra, így az energia megtakarítás körülbelül 86 – 90%-os.

A napkollektor előnyeit kihasználhatjuk az úszómedence vizének fűtésekor is, szabadtéri medence esetén 100 százalékot nyújthat a rendszer a meleg hónapokban. Beltéren az éves energia megtakarítás kb. 72%-os mértékű.

Ezekből a számokból jól kitűnik, hogy a napkollektor rendszer kiépítésének költségei hosszú távon mindenképpen megtérülnek. Minél inkább kihasználjuk az általa nyújtott lehetőségeket, annál több energiát takaríthatunk meg, és annál többet spórolhatunk az áramfogyasztáson.

- 2013-06-08

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>