Az energiaveszteség csökkentése közös célunk

Forradalmi megoldás az építészetben

Az olcsó energia korszaka a nyolcvanas évek elején véget ért, a szén és földgáz még egy-két évszázadra ugyan elég, de a kőolaj hamarabb kifogyhat. A növekvő árak csupán gyenge, az energiahordozók kimerülése azonban kemény korlátot jelent energiafogyasztásunk számára. Mindez egy új korszak kezdetét jelentheti.

Hazánk energiaimportra való rászorultsága ma már meghaladja a 70%-ot, és a hazai források fokozatos kimerülése miatt energiaimport függőségünk a jövőben elkerülhetetlenül tovább növekszik majd. Energiafelhasználásunk szintje nagymértékben összefügg épületeink állapotával, ugyanis az épületek energiaellátása teszi ki az ország energiaszükségletének legnagyobb részét, több mint egyharmadát. Épületeink több energiát használnak, mint az ipar vagy a közlekedés. Ezen belül a felhasznált energia legnagyobb részét, mintegy 77%-át fűtésre használjuk, az energiaveszteség 40%-a pedig a nyílászárókon keresztül valósul meg.

Magyarország az energiaellátás terén az egyik legkiszolgáltatottabb a régióban. Az energiaigény fedezésére szolgáló forrásokon belül 38% származik hazai termelésből, 62% pedig behozatalból. A fosszilis energiaforrások korlátozott, kimerülőben lévő készletei miatt egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások az egész világon. Magyarország európai uniós vállalása 2020-ra 13% megújuló energia a teljes energiafelhasználáson belül. Ez az egyik legalacsonyabb vállalás az unióban, ennek ellenére a megújuló energia felhasználásának aránya Magyarországon 2007-ben még csak 5,3% volt, ami az unió átlagának kb. kétharmada.

Épületeink energiapazarló mivoltának az energiahordozók korábbi alacsony ára és a környezettel szembeni igénytelenség az oka. A kelet-közép-európai régióban a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók, mely a ház- és lakásállomány korszerűtlen szigetelésének és/vagy a szigetelés teljes hiányának tudható be. Épületeink energiaigénye azonban nagyban csökkenthető: az alacsony energiaigényű (10-15 cm szigetelés, új ablakok, minimális szellőztetés hővisszanyerés nélkül, kondenzációs kazán) házak bevezetésével 2040-re 25%-kal, a passzívház koncepció (20-30 cm szigetelés, háromrétegű ablakok, hővisszanyerős szellőztetőrendszer, kondenzációs kazán vagy hőszivattyú) alkalmazásával pedig 50%-kal csökkenthető lenne a fűtési energia szükséglet. Utóbbi verzió esetében ugyan a költségek is magasabbak, de a megtakarítás is kétszerese az alacsony energiás technológiához képest.

 Az a legfőbb cél, hogy a házak csak annyi energiát használjanak, amennyit megtermelnek, és minél kevesebb hőenergia vesszen el.

- 2014-01-06

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)