Az ISO 50001 bevezetése a Harbecnél

A Harbec energiatudatos vállalatként szerzett hírnevet. A cég vezetése azt vallja, hogy a környezetbarát termelés és az nyereségre törekvő termelés egymást erősíteni képes fogalmak. A vállalat célja a szén-dioxid-függetlenség megteremtése teljes termelésükben!

A Harbec egy viszonylag kisméretű műanyaggyártó cég az Egyesült Államokban. A Harbecnél jórészt egyedi termékeket állítanak elő műanyagól és fém alkatrészekből. A termelés során nem ritkán bonyolult prototípusokat, szerszámokat és egyedi alkatrészeket készítenek. A cég kb. évi 15 millió dolláros bevételt ér el, ügyfélköréből a szállításban, a repülőgépiparban és orvosi eszközök gyártásában érdekelt cégek kerülnek ki. A cég “moduláris” üzleti struktúrával jellemzi önmagát, azaz alkalmazkodott a gyorsan változó és nehezen sztenderdizálható folyamatokhoz, így különösen rugalmas, gyorsan képes alkalmazkodni a piac alakulásához.

A cég saját magáról vallott értékei szerint kifejezetten energia- és környezettudatos vállalat. A cég vezetése azt vallja, hogy a környezetbarát termelésre és az nyereségre való termelés egymást erősíteni képes fogalmak céljaik között. A vállalat célja a szén-dioxid-függetlenség megteremtése teljes termelésükben!

52.000 dollár megtakarítás évente

2012-ben a Harbec Ontarióban lévő gyárában az USA Energiaügyi Minisztériumával (US Department of Energy – DOE) együttműködve olyan energiairányítási rendszert vezetett be, ami egyaránt megfelel az ISO 50001 és a SEP (Superior Energy Performance – a DOE energiahatékonysági elismerése) szabványoknak.

Az energiahatékonyságot növelő beruházás előtt a Harbec kiszámította a várható energiaköltség-megtakarítást. Ahogy az várható, egy energiahatékonyságot segítő projekt akkor kap zöld utat, ha nettó megtakarítást generál az energiaköltségekben, de emellett nem ütközik elháríthatatlan finanszírozási nehézségekbe. Az USA-ban a vállalati hitelezésben olyan változások történtek az elmúlt időszakban, melyek minimalizálták a energiahatékonységi fejlesztésekbe beruházó cégek anyagi kockázatát; így tehát a Harbec vezetősége fix költségek és fix megtakarítás mellett hozhatott döntést a beruházásról.

A projekt indítása előtt részletes költség-haszon elemzés készült, mely figyelembe vette a teljes megvalósítás költségét, beleértve EnMS (energiairányítási rendszer) fejlesztését, a szükséges technikai segítségnyújtást, a megfigyelő és mérőberendezések, valamint az energiagazdálkodási szoftverek költségét. Összességében az elemzés azt mutatta, hogy a 127.000 dolláros beruházás várhatóan 2,5 év alatt térül meg.

Az újonnan telepített adatgyűjtő eszközök kimutatták, hogy első lépésben az “üresjárati” hőenergiában lehetne energiamegtakarítást elérni. A felesleges termelés leállításával – tőkebefektetés nélkül – így 43.000 dollárt tudnak évente megtakarítani.

Ezek után még további cselekvési tervek készültek, melyek különböző, energiahatékonyságot növelő javaslatokat fogalmaztak meg. Ilyen volt pl., hogy dinamikusan változó vezérlést kell alkalmazni a hűtőpumpáknál és a hűtőtorony-ventilátoroknál, illetve automatikus vezérléssel kell ellátni a mikroturbinákat, hogy azok csak az adott időpontban szükséges igények szerint működjenek.

Hogy mit hozott a gondos kalkuláció és a technikai fejlesztés? Az elért eredmények magukért beszélnek: összességében 16,5%-os energiamegtakarítást tudtak elérni. A bevezetés teljes költsége 127.000 dollár volt, az évi 52.000 dolláros energiamegtakarítás tehát hozzávetőleg két és fél év alatt térült meg.

Az ISO 50001 bevezetése és a technikai fejlesztések előnye nem csak az energiahatékonység növelésében mutatkozott meg, hanem abban is, hogy a fokozott felügyelet csökkentette bizonyos berendezések elhasználódását, így növelte a cég teljes jövedelmezőségét. További előnyként tartható számon, hogy a Harbec energiatudatos vállalatként szerzett hírnevet.

„Szakértőnk kiegészítése: ‘A téma az energetikus szemével’ ”

Lengyel Kristóf energetikus, a Pannon Építőműhely Kft. energetikai üzletág igazgatója megjegyzése a témához: „Az ISO 50001 energiairányítási szabvány bevezetésének első lépése az energia audit, ahol a megtakarítási lehetőségek kerülnek meghatározásra. Amint példából is látható, racionális és gazdaságilag megalapozott döntés csak konkrét adatok és információk birtokában tehetők. Nézzük min is alapul a fenti példa!
• átfogó vizsgálat,
• energiafogyasztási adatok gyűjtése és elemzése,
• beruházási költségek,
• megtakarítás és
• megtérülés meghatározása”

- 2015-04-20

Tipp