Építkezők vs. építészmérnökök, avagy ki mit tud?

házépítés

A laikus építtetők 52 százaléka gondolja úgy, hogy tisztában van azzal, mi vár rá, ha építkezésbe kezd, azonban az építészmérnökök szerint a megrendelők alig 3 százaléka látja át, mivel jár egy ilyen projekt – derült ki a Bramac Kft. kutatásból. Ezek szerint teljesen mást lát egy laikus és mást egy szakértő?

A magánépíttetők és építészmérnökök körében végzett felmérés arra is rávilágított, hogy az építkezők igyekeznek a lehető legtöbb helyről információkat gyűjteni. 56 százalékuk először szakemberhez fordul tanácsért, 36 százalékuk a családtagok és a barátok véleményét kéri ki a témában, szintén 36 százalék az internetes fórumokon tájékozódik, 26 százalékuk pedig a webshopokon gyűjti be a szükséges tudnivalókat.

Úgy érzik, minden tudnak

Az is látszik a válaszokból, hogy elenyésző azok száma, akik az építőanyag-kereskedéseknél és a TÜZÉP-eknél érdeklődnek az építkezés kezdeti szakaszában, hozzájuk inkább már csak a megvalósítás során fordulnak segítségért. Ahogy az eredmények mutatják, a tájékozódás után a megrendelők úgy érzik, minden tudnak, azonban a szakemberek ezt a gyakorlatban egyáltalán nem így tapasztalják.

Míg az építkezők válaszai alapján 85 százalékuknak markáns terve van a házelosztással kapcsolatban, 79 százalékuk biztosan tudja, milyen stílusjegyeket szeretnének látni otthonukban, 77 százalékuk a hőszigetelés és a nyílászárók kérdésében is teljesen biztos, addig az építészmérnökök nem egészen így látják a helyzetet. A fontossági sorrend ugyan tényleg ez, de szerintük az építtetők csupán 42 százaléka tudja pontosan megfogalmazni azt, mit is szeretne.

Inkább maguk végzik el

A megrendelők úgy nyilatkoztak, hogy a tervezés és kivitelezés során is kikérik a szakértők véleményét, a megvalósításban azonban sokkal kevésbé támaszkodnak rájuk, és igyekeznek minél több munkát saját maguk elvégezni a költséghatékonyság okán.

Az új állami támogatási formák hatására a vásárlók ma újra építkeznek, felújítanak. Már nemcsak meghibásodás esetén nyúlnak például a tetőhöz, hanem hőszigetelési és energiatakarékos szempontok miatt is. A vásárlók ezért ismét komplexebb szempontok alapján döntenek, különböző forrásokból kiművelik magukat egy-egy építési munkafolyamat kapcsán. Kvázi rögtönzött szakértői lesznek egy-egy területnek a szerint, ahol éppen az építkezés során tartanak” – mondta el a kutatás eredménye kapcsán Miheller Gábor, a Bramac Kft. ügyvezető igazgatója.

Az építkezők hajlandóak kisebb-nagyobb kompromisszumokra

A válaszokból az is kitűnik, hogy a laikusok a legkevésbé az alapozáson, a vízszigetelésen és a hőszigetelésen spórolnának, a tető és a tetőtér kialakításával, a burkolással és a villanyszereléssel kapcsolatosan viszont már hajlandóak lennének kisebb-nagyobb kompromisszumokat kötni – ez egyébként teljesen összecseng a szakértők tapasztalataival.

 „Hiába informálódunk különböző forrásokból, ez nem elegendő, mert szaktudás híján nem tudhatjuk, mi az, amit nem tudunk. Jó, ha tudjuk, hogy az épületek energiavesztesége leginkább a tetőknél jelentkezik. Hatalmas költségmegtakarítást jelenthet például egy építkező számára, ha tisztában van azzal, hogy a tető több, mint cserép: egy olyan rendszer, ami viharállóságot, vízzáróságot, hőszigetelést biztosít, és ami energiahordozóként is működhet. Leginkább a hosszú távú, minőségi megoldásokkal tudunk költségmegtakarítást elérni” – hívta fel a figyelmet Miheller Gábor.

- 2016-05-23

Tipp

  • Energia tanúsítvány magánszemélyeknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)