Fog-e változni a gondolkodásmódunk?

Geotermikus energia

Az április elején lezajlott Construma építőipari és otthonteremtési szakkiállítás során számtalan érdekes és izgalmas, a mai kihívásokra választ kereső programon vehettek részt a látogatók. Az egyik ilyen a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara teltházas épületgépészeti és energetikai szakmai napja volt.

„A geotermikus energiafelhasználás kérdései” című eseményt Kassai Ferenc elnök nyitotta meg. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődés és a városfejlesztés egyik legfontosabb feltétele az energiahatékonyság és a természeti erőforrások gazdaságos és hatékony kihasználása. Ehhez azonban az épületek energiahatékonyságának javítása nélkülözhetetlen.

Az energiafelhasználás 40%-át az épületek adják

Jelenleg hazánkban az összes energiafelhasználás mintegy 40%-át az épületek adják, ennek kétharmadát pedig a fűtés és a hűtés jelenti. Az alacsony energiahatékonyság Magyarország gazdasági fejlődését és növekedését is lassítja, Kassai Ferenc szerint ez az épületek energiatakarékos, fenntartható építésével és felújításával orvosolható.

Az energia-megtakarítás a rezsicsökkentés legjobb módja

Most hazánk mintegy négymilliós épületállományának minimum a fele nem felel meg a legújabb funkcionális- műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, és ez az arány a középületek esetében még rosszabb képet mutat. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság nem elég motivált az energia hatékony felhasználását illetően, nálunk az épületek energiafelhasználása kétszerese az indokoltnak. Elengedhetetlen, hogy a változzon az emberek gondolkodásmódja ez ügyben, különösen, hogy az energia-megtakarítás a rezsicsökkentés legjobb módja. A motiválás céljából a kamara útmutatót dolgozott ki, mellyel segíteni kívánja a laikus lakosokat a döntések meghozatalában.

A geotermikus energia korlátlan

Az energiahatékonyság növelésében kiemelkedő szerep jut az épületgépészetnek, valamint az alternatív energiaforrások használatának. A geotermikus energia például a napenergiához hasonlóan korlátlan, és hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik ezen a téren – a Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke mintegy duplája a kontinensen mért átlagnak. Kassai Ferenc ennél a résznél ki is emelte, mennyire fontos, hogy ezzel a területtel behatóbban foglalkozzanak mérnökeink.

Halász Györgyné dr., a Szent István Egyetem docense előadásában felvázolta az energiahatékonyság témájához kapcsolódó épületgépészeti jogszabályváltozásokat, így többek között ismertette az energiahatékonyságról szóló törvényt és annak végrehajtási rendeletét, illetve a vonatkozó szabványokat is.

Nagy Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondta, hogy az MMK Épületgépészeti tagozata két segédletet dolgozott ki abból a célból, hogy segítse az auditálással foglalkozó mérnököket, továbbá tájékoztatást adott az auditálás helyzetéről és az energia auditor vizsgákról is.

Kontra Jenő, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára a geotermális energiára fókuszált előadásában. Bemutatta, hazánkban hol találhatóak geotermikus energia lelőhelyek, és azok kiaknázási lehetőségeiről is beszélt. Kiemelte, hogy ez a fajta alternatív energiaforrás távfűtésre és távhűtésre egyaránt hasznosítható, így hatalmas potenciált jelent az energiahatékonyság növelésében.

- 2016-05-04

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>