Hogyan tároljuk a megújuló energiaforrásokat?

A címben feltett kérdésre adandó jó megoldások a tiszta energiák elterjedését szolgálják. Azonban fontos különválasztani a lakossági és az ipari szférát, melyeket többnyire a volumenük és a technológiájuk miatt nem lehet egy lapon említeni.

Az ipari és a lakossági szintekre egyaránt jellemző, hogy egyelőre a nehezen megfizethető dolgok közé tartozik a megújuló energiaforrások kialakítása. A korszerű fejlesztések azonban segítenek az árakat visszanyomni, éveken belül egyre többen engedhetik majd meg maguknak, hogy zöld energiához jussanak. A technológiai fejlődéssel fordítottan arányosan az árak egyre csökkennek majd.

Energiatárolás energiagyűjtő akkumulátorokban

A megújuló energiaforrások, mivel a természetből kölcsönzik az energia előállításához szükséges feltételeket és az időjárás gyakran változékony, sok kockázatokat rejtenek  magukban. A hatékonyságukat tehát jelentősen meghatározza egy megváltozhatatlan külső tényező, mely kapcsán sokan elbizonytalanodnak abban, hogy érdemes-e egyáltalán ezeket a tiszta energiaforrásokat minél szélesebb körben elterjeszteni? Jelenleg a hatékony energiatárolásra még kevés lehetőség van, az erre alkalmas technológiák még nem a megfizethető kategóriába tartoznak. Azonban a környezetvédelmi szempontból hatékonyan előretörő zöld energiák már egyre több szegmensben jelen vannak a lakosság életében is, gondoljuk például az elektromos autókra.

A lakossági energiatárolással kapcsolatban a Tesla jelentette be a közelmúltban a Powewallt, ami egy napi 7 és heti 10 kilowattórát biztosító lítium-ion akkumulátor. Ez az eszköz az átlagos háztartások igényeit elégíti ki, amiről a gyártó tíz év garanciával kezeskedik. Az akkumulátorok össze is vonhatók, így a 7 kilowattórásokból 63-at, míg a 10 kilowattórásokból 90 kilowattórát is el lehet érni velük, ha nagyobb áramellátásra van szükség. Az eszköz tárolja a napenergiát, de mellette az áramszolgáltatótól érkezőt is. A Tesla mellett azonban a Samsung, a Mercedes, az amerikai Eos vagy a brit Ambri is hasonló rendszerek fejlesztését tűzte napirendre.

70 %-kal csökken az energiatárolás átlagára?

A Tesla kisebb modelljének ára mintegy 800 ezer forint, a Samsungé pedig még ennél is jóval költségesebb. Habár ezek a rendszerek alkalmasak egy ház energiaigényeit ellátni és befektetésként sem utolsóak, tömeges elterjedésük még várat magára. Ugyanez a gond az ipari szintű energiatárolás területén is.

A Citibank elemzése szerint 2030-ra már mintegy 240 GW tárolókapacitás az emberiség rendelkezésére fog állni, mintegy 400 milliárd dollár értékben. A World Energy Council előrejelzései pedig azt mutatják, hogy az elkövetkező 15 évben 70 százalékkal fog csökkenni az energiatároló rendszerek átlagára, beleértve a lakosságit is, ami már kedvező hír az embereknek – adta hírül a chikansplanet.blog.hu.

 

- 2016-01-31

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány magánszemélyeknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>