Itt a Metár, átalakul a zöldpiac!

Új pályázatokat hirdetett az NGM

A júniusban elfogadott Metár célja, hogy segítse a megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseket és a termelők piaci integrációját.

Az új hazai megújuló villamosenergia-termelés támogatási rendszerről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-nek küldött hivatalos közleményt, melyben leírják, hogy a Metár az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának kézhezvételét követően indulhat el.

A rendszer célja, hogy támogassa hazánk megújuló energiára vonatkozó 2020-as célkitűzéseinek teljesítését, valamint a megújuló energiaforrásból áramot előállító termelők piaci integrációját. A Metár indulása után az újonnan belépő termelők már csak az új rendszeren keresztül kaphatnak működési támogatást – a MEKH tájékoztatása szerint a legnagyobb újdonság azonban az lesz, hogy a nagyobb termelők csak versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban nyerhetnek majd el finanszírozást.

Három kategória lesz

Az új rendszer három kategóriába sorolja a zöldenergia-termelőket. A legkisebb, 0,5 megawatt kapacitás alatt ugyanaz a kötelező átvételi rendszer (KÁT) vonatkozik az erőművekre, mint eddig, kivételt csak a szélerőművek jelentenek. Az Európai Unió szintjén jelentős technológiai újítást bemutató demonstrációs projektek továbbra is a kötelező átvételben részesülhetnek.

A 0,5 és 1 megawatt közötti termelők kategóriája a Metár speciális, egyedi támogatásokkal ellátott rendszere.

Az 1 megawatt feletti, megújuló energiákat hasznosító erőművek a prémium támogatási rendszerbe tartoznak; beruházói pályázatokon indulhatnak és a szabadpiacon értékesíthetik az áramot.

Vevőt kell keresniük

Míg a kötelező átvétel (KÁT) esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől, addig a prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára a piacon. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van – olvasható a MEKH közleményében.

A támogatást jelentő prémium az adminisztratív módon meghatározott, vagy pályázat eredményeként kialakuló támogatott ár, valamint a havi referencia piaci ár különbségeként alakul ki. A prémium típusú támogatás a legalább 0,5 megawattos erőművekre, illetve a szélerőművekre kötelező.

Verseny esetén

Amikor a támogatások mértéke pályázatok keretében, versenyben alakul ki, a legolcsóbb ajánlatot tevő megújuló energiaforrást felhasználó termelők kaphatnak támogatást, az ajánlatuknak megfelelő ár mellett. Megfelelő verseny esetén így csökkenhet a támogatás mértéke, illetve a támogatás rugalmasan igazodhat a változó költségszinthez – hangsúlyozta a MEKH. A támogatás pályáztatása a legalább 1 megawattos erőművekre és a szélerőművekre kötelező.

A 0,5 és 1 megawatt közötti zöldenergia-termelők prémium típusú támogatást kaphatnak, de ezt pályázat nélkül is megszerezhetik, a szélerőműveket kivéve. A támogatott árat esetükben kormányrendelet határozza meg, hasonlóan a jelenlegi KÁT-árakhoz. A támogatás időtartamát, illetve a támogatás alá eső maximális villamosenergia-mennyiséget a MEKH határozza meg.

„Barna prémium”

További jelentős újdonság a Metár rendszerében a “barna prémium”, ami a KÁT-ból kikerülő, biomasszát vagy biogázt felhasználó erőművek gazdaságos továbbműködtetését szolgálja. A jelenlegi piaci árak mellett támogatás nélkül nem lenne gazdaságos ilyen erőművekben termelni, ugyanakkor az új erőművek építéséhez szükséges támogatáshoz képest viszonylag kis költséggel ezek működésben tarthatóak lehetnek. Ez lehetővé teszi a kitűzött 2020-as célértékek kisebb költség melletti elérését – írta a MEKH.

A jelenlegi hazai megújuló villamosenergia-termelési és működési támogatási rendszer (KÁT) az utolsó hatályos szerződés kifutásáig – de legkésőbb 2045-ig – marad életben.

Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra teljes energiafelhasználásának 14,65 százaléka megújuló forrásokból származik majd.

- 2016-07-25

Tipp

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>