Jön az épületenergetikai forradalom!

Jön az épületenergetikai forradalom!

Épületenergetikai forradalom előtt állunk! címmel szervez szakmai rendezvényt a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016. október 27-én.

Az intézet arra kívánja az eseményen felhívni a figyelmet, hogy az új épületeket jóval célszerűbb már most nulla energiaigényűre tervezni, és ennek megvitatására közös gondolkodásra invitálja a tervezőket, a gépész szakembereket, valamint az energiahatékonysági szektor képviselőit.

Az energiafelhasználás egyik legfontosabb szegmensét napjainkban az épületek fűtése és a háztartási készülékek fogyasztása teszi ki a közlekedés, a szolgáltatások és az ipar mellett az egész világon. Hazánkban az összes felhasznált energia mennyiségének mintegy harmada a háztartásokhoz kötődik, és a háztartások több mint kétharmada energetikai korszerűsítésre szorul. Ebből jól látható, hogy a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás az épületek energiahatékonyságának további javításában van.

Meggyőző érvek az energiahatékonyság mellett

Az Épületenergetikai forradalom előtt állunk! elnevezésű szakmai rendezvényen mutatják be – Magyarországon elsőként – annak a több országra kiterjedő kutatásnak az eredményét, mely új érveket adhat az építkezők, az új lakás vásárlását tervezők, valamint a felújítók meggyőzésére. Továbbá a részt vevők választ kaphatnak arra a gyakran felmerülő kérdésre, hogy a szigetelés vagy a kazáncsere csökkenti jobban a fűtésszámlát. A választ hiánypótló, hiteles mérési eredményekkel támasztják alá, ezzel pedig egy örök dilemma dőlhet el.

Megtérülés és szabályozás

A szakmai találkozón több fontos, az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatos kérdéskör is megvitatásra kerül. Így például többek között az is kiderül, hogy mennyi időn belül térülhet meg új épületek esetén a szigorúbb energetikai szint, hogy milyen szabályokra kell figyelni már most a tervezendő épületeknél, illetve hogy miért volt szükség közös európai szabályozásra.

A rendezvény moderátora Pásztor Erika Katalina, az Építészfórum alapító-főszerkesztője lesz, a meghívott vendégek között pedig az energiadesign és alacsony energiájú, fenntartható épületek hazai úttörői, szakértői lesznek.

Bővebb információért és a regisztrációért látogasson el a Magyar Energiahatékonysági Intézet honlapjára.

- 2016-10-06

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány magánszemélyeknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>