Kicsúszhat a lábunk alól a talaj

A talaj – mint természeti erőforrás – folyamatosan romlásban van egy friss ENSZ tanulmány szerint.

December 5-én ért véget a Talajok nemzetközi éve, melynek célkitűzése, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a talajnak nélkülözhetetlen szerepe van az élelmiszerbiztonságban, a fenntartható fejlődésben, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében, valamint az emberek mindennapi életében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kormányközi technikai szakmai szerve elkészítette A világ talajerőforrásainak állapota című anyagot, melyben 60 ország mintegy 200 tudósa vállalt szerepet.

Rizikófaktorok a talaj alakulásában

Az eredmények aggasztóak, a vizsgálatok legfontosabb konklúziója, hogy a világ legtöbb talajának az állapotára legfeljebb megfelelő, de inkább rossz vagy nagyon rossz minősítésben részesíthető: a tendencia folyamatosan romlik, de még visszafordítható.

A népesség növekedése és a gazdasági fejlődés egyúttal befolyásolja a talaj minőségét. A FAO felmérése kitér arra, hogy a világ népessége jelenleg 7,3 milliárd főre tehető, valamint a Föld 35 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. Mindez azt eredményezte, hogy természetes vegetáció megszűnt, helyét a növénytermesztés és állattenyésztés vette át.

A tanulmány tíz rizikófaktort jelöl meg, melyek a talajfunkciók romlásához vezetnek:

  1. talajerózió
  2. szerves szén veszteség
  3. tápanyagok természetes arányának felborulása
  4. savasodás
  5. szennyezés
  6. pangó vizek
  7. tömörödés
  8. talajlezárás
  9. szikesedés
  10. talajban lévő biológiai sokféleség csökkenése

Az erózió során például mintegy 40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el évente, mely csökkenti a termőtalaj hozamát és szerves szén, tápanyag és vízmegkötő kapacitásait. A kimutatás szerint évente 7,6 millió tonna gabonával kevesebb terményt lehet mindezek miatt betakarítani. Ha ez így folytatódik, 2050-re egy India méretű talaj tűnik el bolygónkról. Az élelmiszertermelésre a talaj tápanyagtartalmának csökkenése jelenti a legnagyobb veszélyt. Afrikában majdnem minden ország több tápanyagot vesz el a talajból, mint amennyit a mű- vagy szerves trágya visszapótol. A szikesedés a növénytermesztésnek szab gátat, ez a probléma hazánkban is különösen jelentős. Az emberi tevékenység 760 ezer négyzetkilométer területet károsít világszerte. A savasodásainkább Dél-Amerikában jellemző, ahol a természetes erdőtakaró eltűnésével és az intenzív mezőgazdasági termeléssel függ össze.

Mit lehet tenni?

A jelentés négy megoldásban lát lehetőséget: talaj romlásának csökkentése és termékenység visszaállítása; szervesanyag tartalom stabilizálása; a nitrogén- és foszforalapú műtrágyák alkalmazásának csökkentése, illetve a talaj minél jobb megismerése, tudásanyag szerzése.

- 2015-12-09

Tipp

  • Energia tanúsítvány magánszemélyeknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>