Kicsúszhat a lábunk alól a talaj

A talaj – mint természeti erőforrás – folyamatosan romlásban van egy friss ENSZ tanulmány szerint.

December 5-én ért véget a Talajok nemzetközi éve, melynek célkitűzése, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a talajnak nélkülözhetetlen szerepe van az élelmiszerbiztonságban, a fenntartható fejlődésben, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében, valamint az emberek mindennapi életében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kormányközi technikai szakmai szerve elkészítette A világ talajerőforrásainak állapota című anyagot, melyben 60 ország mintegy 200 tudósa vállalt szerepet.

Rizikófaktorok a talaj alakulásában

Az eredmények aggasztóak, a vizsgálatok legfontosabb konklúziója, hogy a világ legtöbb talajának az állapotára legfeljebb megfelelő, de inkább rossz vagy nagyon rossz minősítésben részesíthető: a tendencia folyamatosan romlik, de még visszafordítható.

A népesség növekedése és a gazdasági fejlődés egyúttal befolyásolja a talaj minőségét. A FAO felmérése kitér arra, hogy a világ népessége jelenleg 7,3 milliárd főre tehető, valamint a Föld 35 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. Mindez azt eredményezte, hogy természetes vegetáció megszűnt, helyét a növénytermesztés és állattenyésztés vette át.

A tanulmány tíz rizikófaktort jelöl meg, melyek a talajfunkciók romlásához vezetnek:

  1. talajerózió
  2. szerves szén veszteség
  3. tápanyagok természetes arányának felborulása
  4. savasodás
  5. szennyezés
  6. pangó vizek
  7. tömörödés
  8. talajlezárás
  9. szikesedés
  10. talajban lévő biológiai sokféleség csökkenése

Az erózió során például mintegy 40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el évente, mely csökkenti a termőtalaj hozamát és szerves szén, tápanyag és vízmegkötő kapacitásait. A kimutatás szerint évente 7,6 millió tonna gabonával kevesebb terményt lehet mindezek miatt betakarítani. Ha ez így folytatódik, 2050-re egy India méretű talaj tűnik el bolygónkról. Az élelmiszertermelésre a talaj tápanyagtartalmának csökkenése jelenti a legnagyobb veszélyt. Afrikában majdnem minden ország több tápanyagot vesz el a talajból, mint amennyit a mű- vagy szerves trágya visszapótol. A szikesedés a növénytermesztésnek szab gátat, ez a probléma hazánkban is különösen jelentős. Az emberi tevékenység 760 ezer négyzetkilométer területet károsít világszerte. A savasodásainkább Dél-Amerikában jellemző, ahol a természetes erdőtakaró eltűnésével és az intenzív mezőgazdasági termeléssel függ össze.

Mit lehet tenni?

A jelentés négy megoldásban lát lehetőséget: talaj romlásának csökkentése és termékenység visszaállítása; szervesanyag tartalom stabilizálása; a nitrogén- és foszforalapú műtrágyák alkalmazásának csökkentése, illetve a talaj minél jobb megismerése, tudásanyag szerzése.

- 2015-12-09

Tipp

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>