Kórházak energiahatékonyságának növelése Angliában

kórház energia megtakarítás

A kórházak energiaszükségletük alapján a legnagyobb fogyasztók közé tartoznak, így közvetve különösen nagy szerepet játszanak az üvegházhatású gázok kibocsátásában. A régebben épült kórházak sokkal erőteljesebben támaszkodnak a meg nem újuló energiaforrásokra, ráadásul nonprofit jellegük miatt a piaci szereplőknél jellemzően kevésbé ügyelnek a hatékony működésre. Hogyan lehet mégis egy kórház energiahatékony?

Angol kórházakat vizsgálva a mérnökök arra jutottak, hogy egy átlagos angol kórház évente 4000 tonna szén-dioxidot bocsát ki, míg egy átlagos angol egyetem vagy múzeum kevesebb, mint 800-at. Emögött részben a speciális kórházi berendezések állhatnak. Az elektronikai berendezések vizsgálata – a fűtésen és klimatizáláson kívül – különösen a világítás, szellőzés tekintetében fontos szerepet kapott a USA Energiaügyi Minisztériumának kutatásában.
Az Energiaügyi Minisztériumnál (US Department of Energy – DOE) egy 2010-es jelentése számos javaslatot fogalmaz meg, melyeket betartva a kórházak jelentős megtakarításokat érhetnek el energiafelhasználásuk során.

50% energiafelhasználás megtakarítás?

Úgy találták, hogy bizonyos esetekben egész egyszerűen csökkenthető a megvilágítás mértéke, sőt világításérzékelők segítségével további javulás érhető el. A nyílászárók esetében cserével, valamint további burkolatokkal egyszerűen javítható a hőszigetelés, illetve az ablakok sötétítésével a klimatizálás igénye csökkenthető. A szellőzők szabályozhatóságával szintén csökkenthető az energiaigény.
Más, jelentős méretű intézményekhez hasonlóan a kórházak esetén is komoly megtakarítást jelenthet, ha hőszivattyús fűtésre, illetve hatékonyabb kazánokra és hűtőkre váltanak.

A DOE jelentése egészen addig merészkedett, hogy az energiahatékonysági tényezők maximális figyelembevételével átlagosan 50% energiafelhasználás takarítható meg!

Bizonyos angol intézmények energiaszükségletét vizsgálva a mérnökök arra jutottak, hogy egy átlagos angol kórház évente 4000 tonna szén-dioxidot bocsát ki, míg egy átlagos angol egyetem vagy múzeum kevesebb, mint 800-at.

Egy másik DOE jelentés szerint a kórházak energiaszükségletének 10%-át a világítás adja. A jelentés a hagyományos izzók teljes kivonására hív fel, támogatja a fényerőszabályzós LED fényforrások használatát, illetve a napfény általi megvilágítás minél hatékonyabb kihasználást szorgalmazza. A világítással kapcsolatos “legjobb gyakorlatot” a következőképpen foglalja össze:
-a kórtermekben kizárólag a vizsgálatok alatt van szükség erős megvilágításra, máskülönben a félhomály is elegendő
-a fényvisszaverő, világos színű felfelületek kisebb megvilágítást tesznek szükségessé
-mozgás- és fényérzékelők felszerelését javasolja.

Egyszerű intézkedésektől a checklist-ig

Egy EU Life Program számára készült tanumány (EMAS and Information Technology in Hospitals; LIFE 04 ENV/GR/000114), mely kifejezetten a kórházak energiafelhasználásával foglalkozik, megkülönbözteti az un. egyszerű intézkedéseket, melyek minimális költségekből, általában csupán megfelelő energiakontrollal is megvalósíthatóak, az alacsony költségvetésű, valamint a felújítással elvégezhető műveleteket. Ezeket a lehetőségeket az épületek külső (burkolati) illetve működésbeli szempontjai szerint tekinti át, checklist-jelleggel.

A magyarországi példa is hasonlókat mutat, de sajnos még rosszabb a helyzet, hiszen energetikai szempontból általában rosszabb állapotban vannak a közintézmények. Ettől függetlenül óvatosan kell bánni az összehasonlítással, hiszen az angliai és magyarországi klíma jelentősen eltér egymástól, így a nyári és téli energiagazdálkodási gyakorlat sem teljesen azonos. Ami mindenképpen követendő itthon is, a példa szerinti átfogó vizsgálat és tudatos, gazdaságossági számításokon alapuló fejlesztés.

Bizonyos megújulók esetében valóban hátrányt szenvednek a régebbi és korszerűtlen épületek, de pl. a melegvíz-ellátást biztosító napkollektor vagy az áramtermelést szolgáló napelemes rendszer alkalmazása számukra is biztosított lehet.
Úgy tűnik, mind az Egyesült Államokban, mind Európában igen komoly törekvések vannak a kórházak energiahatékony működésének előmozdítására.

„Szakértőnk kiegészítése: ‘A téma az energetikus szemével’

Lengyel Kristóf energetikus, a Pannon Építőműhely Kft. energetikai üzletág igazgatója megjegyzése a témához: „Magyarországon a kórházak energetikai fejlesztései témakör szorosan kapcsolódik az intézmények pályázati előkészületeihez.

Mi szükséges a sikeres pályázatokhoz? Pályázati startra kész állapot. Hogyan érhető ez el? A megfelelő sorrend:
1. Energetikai Koncepció > 2. energetikai számítások > 3. megvalósíthatósági tanulmányok > 4. beadás a kiírás első napjaiban

A Pannon Épületenergetika az alapvizsgálatoktól a pályázati leadásig végigkíséri ügyfeleit és biztosítja a pályázati startra kész állapotot, mely más pályázókhoz képest 2-3 hónap előnyt jelent. Mivel az Energetikai Koncepciónak köszönhetően az adatok döntő többsége folyamatosan rendelkezésre áll, az energetikai és pénzügyi lehetőségek vizsgálata jóval a pályázat kiírását megelőzően megkezdődhet. Az energetikai számítások elvégzése révén pedig elkészülnek a megvalósíthatósági tanulmányok. Így a pályázatok elkészítésének határideje minimálisra csökkenthető, és ez lehetővé teszi már a kiírás napján történő beadást!

A Pannon Épületenergetika által összeállított Energetikai Koncepció tehát az energetikai pályázatokhoz – KEOP, KEHOP – nélkülözhetetlen tanulmányok elkészüléséhez is szükséges. A koncepcióban konkrét adatokkal elemezzük a beruházási költségeket, megtérülési időket és a megtakarítások mértékét. A 6 modulból álló koncepció kidolgozása révén a legrövidebb megtérülési idők ismeretében megalkothatóvá válik a pályázók energetikai stratégiája. Részletek pályázatokról>>
Intézmények energetikai megtakarításairól>>

- 2015-04-20

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)