Mégsem környezetbarát a biomassza?

Az Európai Unió által favorizált biomassza erősen szennyezi a levegőt – áll egy legújabb kutatási jelentésben.

Az Európai Unióban közkedvelt biomassza tüzelést az Európai Parlament döntése alapján egyre szélesebb körben használják, mint megújuló energiaforrást. A Climate Center szervezet kutatási alapján azonban úgy tűnik, ez az alternatív tüzelőanyag mégsem olyan környezetbarát, mint gondolták. A vizsgálat során arra jöttek rá, hogy a biomassza erőművek légkörre gyakorolt hatása, rosszabb, mint a szenes erőműveké. A 2013-as évben Európa mintegy 20 millió tonna fapelletet tüzelt el, amellyel a világ teljes pellet felhasználásának 79 százalékát adta. Az európai vállalatok sorra váltanak a széntüzelésről fatüzelésre, az Európai Unió megújuló energiára vonatkozó szabályai alapján. Az átállásban az állami szektor jár az élen, mivel a a fa alapú elektromos áramot az unió karbonsemlegesnek tekinti, így a cégek ezek kiépítésével sokat javíthatnak kibocsátási adataikon és jelentéseiken.

15%-kal több szén-dioxid kibocsátás?

A Climate Central kutatása során egy brit erőművet – a Drax Erőművet – vizsgált meg alaposabban. Európában ez a legnagyobb erőmű, amely a széntüzelésről a fatüzelésre állt át. A vizsgálat során azonban arra az eredményre jutottak, hogy így 15-20 százalékkal több szén-dioxidot bocsát ki a levegőbe, mint korábban. A Climate Central jelentése szerint ez több millió tonna szén-dioxidot jelent, amit megújuló energiaként aposztrofálnak.

A tervek szerint az lenne az ideális, ha több fát ültetnének, mint amennyit eltüzelnek, azonban ez a gyakorlatban nem olyan könnyen kivitelezhető, ugyanis nagyon sok időbe kerülne. A Natural Resources Defense Council jelentése szerint akár egy évszázadba is beletelhet, mire a kibocsátott szén-dioxidot az ültetett fák megkötik: vagyis habár a  biomassza tüzelés technológiai értelemben megújuló energia, rövid távon nem alkalmas arra, hogy megkösse a szén-dioxidot, és ezért komoly szerepe lehet az éghajlatváltozásban.

Addig, amíg az újonnan ültetett fák megnőnek, a szén-dioxid magas arányban jelen van a levegőben, amely az üvegházhatás erősödését fokozza. Mivel az Európai Unió a biomasszát karbonsemlegesnek tekinti, ezt az információt nem veszi figyelembe.

A fatüzelésű erőművek hátrányai

Magyarországon is sok kritikát kapnak a fatüzelésű erőművek. A folyamat során a fát az erdészetek letermelik, technológiától függően aprítógépekben ledarálják, végül elégetik. Az eljárással kapcsolatban több probléma is van:

  • A fokozott fakitermelés természetvédelmi szempontból is nyugtalanító, ritka fajoknak veheti el az élőhelyét, ha nem marad holt fa az erdőben.
  • A nagy erőművek miatt a beszállítás okozta környezetterhelés is gondot jelent, hiszen az alapanyag szállítása nagy földrajzi távolságokról történik. Mivel a fa tüzelése során termelődő energia 65-70 százaléka hő, és csak a fennmaradó rész villamos energia, ezért a tisztán áramtermelés óriási pazarlás.
  • Környezeti szempontból csak a kicsi, maximum 1 MW-os kapacitású lokális erőművek fogadhatóak el, amelyek helyi erőforrásokon alapulnak.
- 2015-11-30

Tipp

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>