Miért hasznos az energetikai tanúsítvány?

Lakásvásárlásnál, családi házak felújításánál vagy eladásánál gyakran kerül szóba az energetikai tanúsítvány, mely az épület energetikai minőségéről szóló dokumentum. De mit is jelent pontosan ez a besorolás és hogyan állapítják meg a szakemberek?

Az egésznek az alapja a mindenre kiterjedő, alapos helyszíni vizsgálat, ahol a ház minden szerkezeti elemét, nyílászáróját és minden olyan eszközt kielemeznek a szakértők, melyek az épület energiafogyasztásában szerepet játszhat. Mindezek után pedig megállapítják, hol és hogyan lehet minimalizálni a ház fogyasztását.

Ebből tehát látszik, hogy az energetikai tanúsítvány nem csupán egy újabb, szükséges dokumentum, hanem minősíti is az adott ingatlant, továbbá informál arról, hogy milyen hatékonysággal üzemeltethető az épület energetikai szempontból. A mai jogszabályok egyébként kötelezővé is teszik a hiteles energiatanúsítványt, nem csak adás-vétel esetében, de hosszú távú bérbeadásnál is.

Bár kötelező, számtalan előnye is van az energetikai vizsgálatnak:

  • kiderül belőle, hogyan tehető a ház energiahatékonnyá, és a jó eredményekkel rendelkező ingatlanok eladáskor előnyt élveznek

  • az energiatudatos ingatlanokat magasabb áron lehet értékesíteni

  • a tanúsított házak előtt megnyílnak olyan pályázatok, melyekkel a korszerűsítéskor pénzt takaríthatnak meg a tulajdonosok

  • az energetikai tanúsítvánnyal hirdetett ingatlanok több vevőt vonzanak

Az energiatanúsítványnak két fajtáját különböztetik meg:

  1. Új épületeknél egyszerűsített energiatanúsításra van szükség. Ennek alapját a kivitelezési dokumentáció képezi, melyet a tanúsító ellenőriz, majd a megvalósult állapotot összehasonlítja az eredeti tervekkel.

  2. Normál energiatanúsítást a már meglévő épületek esetében kell elvégeztetni. Ebben az esetben a vizsgálat helyszíni felméréssel kezdődik, melyet feltárással, mérésekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal végeznek el a szakértők. Az energetikai tanúsítvány részeként korszerűsítési javaslat és energetikai koncepció is készül, mely megmutatja, hogyan tehető az épület energiahatékonyan fenntarthatóvá.

Nem kötelező a tanúsítás:

  • az 50 m2-nél nem nagyobb alapterületű épületre,

  • azokra az ingatlanokra, melyeket évente 4 hónapnál rövidebb ideig használnak,

  • a hitéleti rendeltetésű ingatlanokra,

  • a védetté nyilvánított épületekre

  • a mezőgazdasági rendeltetés szerint használt épületekre,

  • az olyan ingatlanokra, ahol a belső technológiából származó hőnyereség eléri vagy meghaladja a 20 W/m2-t,

  • azokra a sátorszerkezetekre, melyeket huzamosabb ideig használnak emberi tartózkodásra

Az energetikai tanúsítvány 10 évig, illetve a jogszabályi követelmények megváltozásáig vagy az ajánlott épületgépészeti hőszigetelésig, korszerűsítésig és felújításig érvényes.

- 2013-08-28

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)