Miért hasznos az energetikai tanúsítvány?

Lakásvásárlásnál, családi házak felújításánál vagy eladásánál gyakran kerül szóba az energetikai tanúsítvány, mely az épület energetikai minőségéről szóló dokumentum. De mit is jelent pontosan ez a besorolás és hogyan állapítják meg a szakemberek?

Az egésznek az alapja a mindenre kiterjedő, alapos helyszíni vizsgálat, ahol a ház minden szerkezeti elemét, nyílászáróját és minden olyan eszközt kielemeznek a szakértők, melyek az épület energiafogyasztásában szerepet játszhat. Mindezek után pedig megállapítják, hol és hogyan lehet minimalizálni a ház fogyasztását.

Ebből tehát látszik, hogy az energetikai tanúsítvány nem csupán egy újabb, szükséges dokumentum, hanem minősíti is az adott ingatlant, továbbá informál arról, hogy milyen hatékonysággal üzemeltethető az épület energetikai szempontból. A mai jogszabályok egyébként kötelezővé is teszik a hiteles energiatanúsítványt, nem csak adás-vétel esetében, de hosszú távú bérbeadásnál is.

Bár kötelező, számtalan előnye is van az energetikai vizsgálatnak:

  • kiderül belőle, hogyan tehető a ház energiahatékonnyá, és a jó eredményekkel rendelkező ingatlanok eladáskor előnyt élveznek

  • az energiatudatos ingatlanokat magasabb áron lehet értékesíteni

  • a tanúsított házak előtt megnyílnak olyan pályázatok, melyekkel a korszerűsítéskor pénzt takaríthatnak meg a tulajdonosok

  • az energetikai tanúsítvánnyal hirdetett ingatlanok több vevőt vonzanak

Az energiatanúsítványnak két fajtáját különböztetik meg:

  1. Új épületeknél egyszerűsített energiatanúsításra van szükség. Ennek alapját a kivitelezési dokumentáció képezi, melyet a tanúsító ellenőriz, majd a megvalósult állapotot összehasonlítja az eredeti tervekkel.

  2. Normál energiatanúsítást a már meglévő épületek esetében kell elvégeztetni. Ebben az esetben a vizsgálat helyszíni felméréssel kezdődik, melyet feltárással, mérésekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal végeznek el a szakértők. Az energetikai tanúsítvány részeként korszerűsítési javaslat és energetikai koncepció is készül, mely megmutatja, hogyan tehető az épület energiahatékonyan fenntarthatóvá.

Nem kötelező a tanúsítás:

  • az 50 m2-nél nem nagyobb alapterületű épületre,

  • azokra az ingatlanokra, melyeket évente 4 hónapnál rövidebb ideig használnak,

  • a hitéleti rendeltetésű ingatlanokra,

  • a védetté nyilvánított épületekre

  • a mezőgazdasági rendeltetés szerint használt épületekre,

  • az olyan ingatlanokra, ahol a belső technológiából származó hőnyereség eléri vagy meghaladja a 20 W/m2-t,

  • azokra a sátorszerkezetekre, melyeket huzamosabb ideig használnak emberi tartózkodásra

Az energetikai tanúsítvány 10 évig, illetve a jogszabályi követelmények megváltozásáig vagy az ajánlott épületgépészeti hőszigetelésig, korszerűsítésig és felújításig érvényes.

- 2013-08-28

Tipp