Milyen az energiatakarékos szellőzőrendszer?

Ahhoz, hogy egy adott épület energiahatékony lehessen, több feltételnek kell egyszerre teljesülnie. Először is megfelelő hőszigetelésre van szükség, továbbá korszerű nyílászárókat és épületgépészeti megoldásokat kell alkalmazni. És van még egy nagyon fontos összetevő: a szellőzőrendszer.

Az épület légcseréjének alapja a friss levegő bejuttatása, illetve az elhasznált levegő eltávolítása a helyiségekből. Ahhoz, hogy a levegőt mozgásra bírjuk, és az elhasznált levegő helyét friss levegő vehesse át, hajtóerőre van szükség. Ezt a hajtóerőt a belső hőfejlődés biztosíthatja, melynek során a meleg levegő felszáll, ahonnan aztán a megfelelő szerkezetek elvezetik, hogy helyére friss levegő áramolhasson. A szél erejét is kihasználhatjuk szellőztetésre, ebben az esetben viszont figyelembe kell venni a nyomásviszonyokat, és a nyílászárókat ehhez mérten kell nyitni és zárni.

A szellőzés lehet:

  • természetes (gravitációs)
  • mechanikus
  • hibrid

A természetes szellőzés során a levegő áramlását a helyiségben, illetve a szabadban lévő levegő közötti nyomáskülönbség idézi elő. A levegő az ablakok és falak résein, valamint az ablakokba és falakba épített légbevezetőkön keresztül távozik és érkezik.

 

A mechanikus szellőzésért a szellőzőnyílásba szerelt ventillátorok felelnek, az általuk előidézett alacsony nyomás garantálja a megfelelő légcserét.

Ma már többféle olyan szellőztetési rendszer áll azok rendelkezésére, akik szeretnék otthonukat energiatudatossá tenni. Ezen berendezések a természet energiaforrásait használják ki, és alacsony energiafogyasztás mellett garantálják az épületek tökéletes szellőztetését. A hibrid szellőzési rendszerek korszerű és energetikai szempontból is tökéletes megoldásnak számítanak.

Szellőztetés a természet erejével

Az energiatakarékos szellőzőrendszerek lényege abban rejlik, hogy optimális módon használják fel a természetes forrásokat, mint a szoláris nyereséget és a szél erejét. Az alapvető cél az, hogy a szükséges levegő előállításához a lehető legkevesebb energiát használja fel a rendszer, s mindezt kevesebb zajjal és károsanyag-kibocsájtással tegye.

A hibrid szellőző rendszerek szolgálhatnak a házba érkező levegő előfűtésére, előhűtésére, vagy akár az éjszakai intenzív szellőztetésre is. Amennyiben a tető síkjába épített szellőző-energiagyűjtő felületeket kiegészítjük napelemes cellákkal, az épület villamosenergia-igényét is fedezhetjük.

A hibrid szellőztetés megfelelő választásnak tűnik, hiszen innovatívan egyesíti a természetes szellőztetés előnyeit: rendkívül alacsony beruházási, üzemeltetési és karbantartási költséggel működik, miközben friss és természetes légállapot nyújt. Emellett felhasználja a természetes forrásokat, alacsony fogyasztású és még csöndes is.

- 2013-06-06

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)

  • Energia tanúsítvány lakossági ügyfeleknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>