Főoldal   >   A szakember szemével   >   Mit és hogyan „lát” a hőkamera?

Mit és hogyan „lát” a hőkamera?

Ahogy arról már korábban is írtunk, az energetikai vizsgálatok egyik legfontosabb eszköze a hőkamera. Segítségével megláthatjuk az épületek olyan rejtett hibáit is, melyek szabad szemmel észrevehetetlenek előttünk. Éppen ezért, ha otthonunkat szeretnénk energiatakarékosabbá tenni, akkor elkerülhetetlen a hőkamerás vizsgálat.

Milyen elven működik a hőkamera?

Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy mi maga a hőmérséklet? Az pedig nem más, mint a tárgyak hőenergia-tartalmának mennyisége. Ennek a mennyiségnek a mértéke, azaz a felmelegedés és lehűlés mérhető és számokban megadható érték, melyet a hőmérsékleti skálán is jelölni tudunk.

A hőmérsékletet abszolút vagy relatív módon határozhatjuk meg. A Kelvin által meghatározott abszolút skálán a nulla fok az a hőmérséklet, ahol a tárgyakat alkotó részecskék már nincsenek mozgásban. A relatív hőmérsékletet pedig a Celsius skála határozza meg.

A hőátadásnak háromféle módját különböztetjük meg:

1.    Hővezetés

Az atomok rezgésének, illetve a molekulák ütközésének eredményeként keletkezett mozgási energia által jön létre állandó közegben.

2.    Hőáramlás

A hőmérséklet-különbségek hatására zajlik mozgó közegben. A hőáramlás a folyadékokban sűrűségváltozáshoz is vezet, és ez a változás felhajtó erő formájában mutatkozik meg.

3.    Hősugárzás

A hősugárzás oly módon tér el a fenti két hőátadási módtól, hogy vákuumban is terjed, valamint létrejön elektromágneses sugárzásnál és abszorpciónál (fényelnyelésnél) is.

A hősugárzás a fényhez hasonlóan viselkedik, és a felületet elhagyó infravörös hősugárzást hívjuk kisugárzott vagy kilépő sugárzásnak, mely energia három összetevőből áll:

  • kibocsátott sugárzás
  • reflektálódott sugárzás
  • áthatoló sugárzás

A kibocsátott komponenstől függ, hogy egy adott tárgynak mekkora a hőmérséklete.

Sugarakból hőtérkép

Mivel minden testben mozognak az atomok és a molekulák nulla fok felett, és az infravörös sugárzásnak pontosan ez a mozgás az alapja, így ebből az következik, hogy minden test kibocsájt magából infravörös sugarakat. Ezeket a sugarakat érzékeli a hőkamera egy egyelemű pontdetektornak köszönhetően, amely a detektált jeleket képpontonként átalakítja a végeredménykor látható színes hőképpé.

Mit mutat meg a hőkamera?

  • rámutat a hőhidakra és azokra a helyekre, ahol hőveszteség tapasztalható
  • megtalálja a legkisebb szigetelési problémát is
  • feltárja a betonrétegek hibáit
  • beméri, hol szökik az energia
  • ellenőrzi a nyílászárók szigetelését
  • meghatározza a beágyazott csövek pontos helyét
  • átvizsgálja a csöveket és a beépített anyagok minőségét
-

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)