Nem minden rossz, ami kötelező

Jön az épületenergetikai forradalom!

Az energetikai tanúsítvány az épület energetikai minőségét értékeli. Elsődleges szerepe a hiteles tájékoztatás, mint például a háztartási gépeknél, ahol az energiafogyasztási címke már régóta használatos.

Az energetikai tanúsítvány világos képet ad arról, hogy az adott épület megfelelően van-e üzemeltetve, és megmutatja, hogy mi lenne az elérhető legalacsonyabb energiaszint. A tanúsítványt megelőző energetikai vizsgálat pedig megfelelő kiindulási alapot nyújt a költségmegtakarítás felé.

Milyen épületekre terjed ki a rendelet hatálya?

Az energetikai tanúsítást minden olyan épületre el kell végezni, amelyben az előírt lég- illetve komfortállapot fenntartásához energia felhasználására van szükség.

A rendelet azonban néhány kivételt is megfogalmaz, nem kell tehát tanúsítás:

  • az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre
  • a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre
  • a hitéleti rendeltetésű épületre
  • a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre
  • a mezőgazdasági rendeltetésű épületre
  • azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki
  • a műhely rendeltetésű épületre
  • a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre

Magyarországon az épületeket és lakásokat jelenleg 10 osztályba sorolják, attól függően, hogy milyen az energetikai minőségük. A most épülő házak és lakások mindegyikének teljesítenie kell a törvényileg is előírt minimum értéket. A követelményérték függ:

  • az épület típusától (lakóépület, irodaépület, oktatási célú épület, stb.)
  • az épület hűlő felületétől
  • az épület térfogatától

Az elemzés során az épület tényleges adatai alapján kiszámítják a tényleges hőveszteséget és az energiafogyasztást. A számításoknál figyelembe veszik:

  • a hőszigetelést
  • a nyílászárókat
  • a gépészeti rendszereket (fűtés, melegvíz-előállítás, légtechnika, világítás)
  • a tájolást
  • a napsugárzásból származó hőnyereséget

Az energetikai besorolást az alapján végzik, hogy az épület energiafogyasztása hány százaléka az előírt követelménynek, vagyis a 100%-nak. Az energetikai tanúsítás tökéletes megoldás arra, hogy a tulajdonosok megismerjék épületük energetikai minőségét, osztályát, s ezáltal energiatudatos döntést hozhassanak például a ház felújítása során.

Hogyan készül a tanúsítvány?

  • A szakemberek a helyszíni felmérés vagy az ingatlan műszaki dokumentumai alapján meghatározzák az ingatlan releváns műszaki paramétereit,
  • az adatok irodai elemzését követően elkészítik az energetikai besorolást, majd
  • javaslatot tesznek az ingatlan olcsóbb és energiatudatosabb üzemeltetésére.

Az energetikai tanúsítvány egy többoldalas dokumentum, amely két fő részből áll:

  • összefoglaló lap
  • alátámasztó munkarész: ez egy hosszabb anyag, ami a számítás kiindulási adatait és a részeredményeket is tartalmazza 

Az energiahatékonysági számítás három részből tevődik össze:

  • helyszíni szemle, konzultáció, tervek átvétele
  • tervek feldolgozása, a határoló szerkezetek mennyiségi és minőségi meghatározása
  • minimum 3 energiahatékonysági intézkedéscsomag kidolgozása, ezen beruházások hőtechnikai és gazdaságossági összehasonlítása
- 2013-10-01

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)