Nyitunk a passzív házak felé?

Azok a társadalmak, ahol a fenntarthatóság kiemelten fontos tényező az építészetben, igyekeztek és igyekeznek elszakadni a hagyományos építési módoktól, és az energiahatékony építészeti megoldások felé fordulni.

Az egyik ilyen irány a passzívház, melyet kis energiaigénye miatt egyre többen választanak – még Magyarországon is. A világon eddig körülbelül 50 ezer ilyen otthon létezik, és bár hazánkban ugyan még nem érte el a százat a számuk, úgy tűnik, hogy egyre nyitottabbak vagyunk rá.

Nem szabad viszont összekeverni az öko építészet alkotásait a passzív házakkal. Míg az előbbi a környezettel való összhangra fókuszál – bioház, autonóm ház –, utóbbinál az energiatakarékosság az elsődleges cél. Ezt a két csoportot nem lehet és nem is érdemes összehasonlítani egymással. Ugyan az autonóm ház valóban nagyon „zöld” – természetes alapanyagokból, vályogból, fából készülnek, főként napkollektort és pelletfűtéses kazánokat használnak –, az energiatakarékos szempontok ellenben sokszor nem teljesülnek, és meg is buknának a passzívház-minősítés során, fűtési energiaigényük ugyanis jóval túlmegy a 15 kWh/m2/év határértéken.

A passzívházak esetében vastag polisztirol szigeteléssel és jól záró, műanyag nyílászárókkal találkozhatunk, melyek ugyan biztosítják a megfelelő klímát, viszont a kellő oxigén meglétéhez komoly gépészeti háttérre és megbízható elektromos hálózatra van szükség.

A cél természetesen ugyanaz: a fosszilis energiaforrások mellőzése, a CO2-kibocsájtás csökkentése, a környezetvédelem és az ökológiai lábnyom mérséklése.

Hogy miért népszerűbbek a passzívházak mégis?

A válasz abban rejlik, hogy akár sok száz lakásos épületeket is fel lehet húzni úgy, hogy azok megfeleljenek a passzívház-minősítésnek, ez pedig egy elég fontos szempont a túlzsúfolt országokban és városokban. De mitől válhat egy ház passzívházzá?

Elsősorban az alacsony energiaigénye miatt, mely – ahogy azt korábban is írtuk – nem haladhatja meg a 15 kWh/m2/év értéket. Emellett fontos szempont még a légtömörség, a túlmelegedés elkerülése és a hődhídmentesség is, de a lényeg a szigorú energiamutatók betartásán van.

Mivel a passzívház mellé társul egyfajta környezetbarát meggyőződés is, ezért nem meglepő, hogy azokban az országokban találkozhatunk a legtöbb ilyen épülettel, ahol a „zöld gondolat” gyorsan terjedt az elmúlt évtizedekben – ilyen például Németország, ahol a legtöbb passzívház található.

Hazánkban még csak csírájában található meg ez a „zöld filozófia”, azonban jó eredménynek tekinthető már az is, hogy az elmúlt öt évben majdnem 100 passzívház épült, mely lakóházak többsége Budapesten és agglomerációjában lelhető fel.

- 2015-02-15

Tipp

  • Energia tanúsítvány magánszemélyeknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)