Passzívházak itthon és Európában

Eddig több mint 14 000 passzívház épült Európa-szerte. Ausztriában a legmagasabb az egy főre jutó passzívházak száma, a skandináv országok rendelkeznek a legjobb hőszigeteléssel, és a skandináv épületek is állnak legközelebb a passzívház kritériumaihoz. Ezt feltehetően nagyban befolyásolja az, hogy ezekben az északi országokban a hosszú tél miatt még fontosabb a jó hőszigetelés, mint nálunk, hiszen a fűtési szezon a közép-európaihoz képest jobban kitolódik.

Ma Magyarországon, szerkezetkész állapotban 20–25%-kal drágább egy passzívház, mint egy átlagos épület, de az igényektől függően akár olcsóbban is ki lehet jönni. Eközben Ausztriában mindössze 5–8%-os a felár, melynek oka a nagyobb tapasztalat, nagyobb szakértelem, és az állam nyújtotta ösztönzők, támogatások.

Ugyan egyelőre itthon a beruházási költség jóval nagyobb, mint a hagyományos házak esetében, de már most jobb áron lehet eladni őket, 20 év múlva pedig egészen biztosan eladhatatlanok lesznek a gazdaságosan nem kifűthető, hagyományos házak és lakások. Mindezek mellett a passzívházak magasabb komfortérzetet és környezetbarát működést is biztosítanak.

Az Európai Unió átlagához viszonyítva a közép-kelet európai épületek négyzetméterenként 25%-kal több energiát használnak fel a nem megfelelő szigetelés miatt, régiónkban a magyar otthonok a leginkább energiapazarlók. A szigetelés fontosságát mutatja, hogy a svéd háztartásokban, ahol a házak szigetelése közel 2,5-szer vastagabb, mint egy átlagos magyar épület esetében, a családok fűtésszámlája a hidegebb időjárás – nagyobb fűtési szükséglet – ellenére is mintegy 35%-kal alacsonyabb a magyar otthonokénál.

A passzívházak magyarországi elterjedésének legfőbb akadálya az elavult jogszabályi környezet. Az Európai Unió 27 tagállama közül 26-ban van Megújuló Energia Törvény, csak nálunk nincs. Itthon sokszor az „utcakép” miatt sem engednek „szolár-barát” tájolásokat, melyekkel pedig 30-35% energiát lehetne megtakarítani. Pedig egy ezeknek a szempontoknak megfelelő házba akár 8-10-szer kevesebb energia elegendő ugyanolyan komfortérzet megtartása mellett.

- 2014-01-06

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)