Sok múlhat az energiatanúsítványon

Mutatjuk, hogyan szigorodnak az energetikai követelmények

Lakásvásárlásnál, bérbeadásnál és házépítésnél elkerülhetetlen energiatanúsítvány kiállítása. De vajon milyen szabályok vonatkoznak rá, és hogyan történik a vizsgálat?

Az energiatanúsítvány egy olyan minősítési dokumentum, amely információt ad az ingatlan energiafelhasználásáról, ezáltal pedig a várható fenntartási költségek is könnyebben kiszámíthatóak. Az adott épület energiafogyasztása alapján állapítják meg, hogy az energiatanúsítvány milyen besorolást kap. Minél jobb egy besorolás, annál nagyobb az ingatlan piaci értéke. A minősítés egyébként a rossztól a fokozottan energiatakarékosig terjedhet.

Vannak kivételek

A törvény 2012. január 1-je óta teszi kötelezővé az energiatanúsítvány kiállítását minden új építésű ingatlan, minden bérbeadás, illetve ingatlan adás-vétel esetén. Kivételek persze itt is akadnak. Nem kell például energiatanúsítvány az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterülettel rendelkező, önálló épületekre, az évente négy hónapnál rövidebb használatra szánt, lakhatás és pihenés céljára használt épületekre, a hitéleti rendeltetésű épületekre, valamint azokra az ingatlanokra, melyeknél a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20W/m2. Ugyanígy a huzamosabb emberi tartózkodás céljait szolgáló sátorszerkezetek is kiesnek a jogszabály köre alól.

Jól jöhet a felülvizsgálat

Az energiatanúsítványokat 10 évre állítják ki, de érdemes újat készíttetni, ha az épületben olyan felújítás történik, melyek befolyásolhatják az energiafogyasztást, ezáltal pedig a minőségi besorolást. 2016. január 1-től lehetőség van arra, hogy bizonyos társasházak esetén a meglévő mérések (számlák) alapján történjen az energiatanúsítvány kiállítása, ebben az esetben a tanúsítvány csak 3 évig érvényes.

A kiállítás történhet helyszíni felméréssel – amennyiben nem állnak rendelkezésre az ingatlan műszaki dokumentumai –, vagy helyszíni felmérés nélkül. Az energiatanúsítvány ára attól függ, hogy hány tanúsítandó egység található az épületben, valamint rendelkezésre áll-e az épületenergetikai dokumentáció (építészeti és gépészeti tervek).

Amennyiben energiatanúsítvány kiállítását tervezi, forduljon hozzánk bizalommal, szakértő munkatársaink elkészítik Önnek személyre szabott ajánlatunkat.

- 2017-07-31

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)