Szellőztetés: hogyan nyerheti vissza elszivárgott pénzét?

Pénzkidobás

Azt mindenki tudja, hogy szellőztetéskor távozik a fűtött vagy hűtött levegő, és vele együtt pénzünk is elszivárog. Mit tehetünk? Hiszen friss levegőre szükségünk van! Ráadásul nem csak nekünk, hanem épületünknek is, hiszen a légcserével elkerülhetjük az állagromlást és a penészesedést. Mit kell tudni a hővisszanyerős rendszerekről?

Ez a légcsere az ablakok kinyitásával vagy mesterséges szellőztetéssel valósítható meg, viszont mindkettő energiaveszteséggel jár. Családi házak és kisebb épületek esetében a teljes fűtési energiaigény kb. 20-40%-át a szellőzési veszteségek adják. De mi lehet akkor a megoldás?

A hővisszanyerős szellőztető rendszerekkel akár 90%-ban csökkenthetőek a szellőzési veszteségek, miközben egy ilyen rendszer használata kényelmi és élettani előnyökkel is jár. Működésük lényege, hogy folyamatosan pótolják a friss levegőt, ezért ablaknyitásra nincs szükség. Ez különösen akkor szerencsés, ha otthonunk zajos, szennyezett levegőjű környezetben található.

Tisztább levegő, egészségesebb élet

Mivel a bejövő friss levegőt egy szűrő tisztítja meg, így a helyiségek levegőjének minősége is javul, ami egészségünkre is pozitív hatással van, a pollenszűrők használata pedig az allergiások és asztmások számára jelent könnyebbséget.

Nem utolsó szempont a hővisszanyerős szellőztető rendszer épületekre gyakorolt hatása sem. Alkalmazásával gátat vethetünk a pára lecsapódásának, így a penészgomba megtelepedésének is. A penész köztudottan légzőszervi betegségeket okozhat, továbbá károsíthatja az épület szerkezeti elemeit és megrongálhatja a bútorokat is.

Hővisszanyerős rendszerek: akár 30 év élettartam

A hővisszanyerős rendszerek elterjedése hazánkban még csak kevésbé jellemző, pedig kiépítésének az ára nem több, mint egy napkollektoros megoldásé, és jelentős mennyiségű energiát spórolhatunk meg általa. Ráadásul élettartama akár 30 év is lehet, a karbantartása pedig minimális anyagi ráfordítást igényel.

Fontos tudni, hogy a hővisszanyerős szellőzőrendszer kiépítését mindenképpen szakemberekre kell bízni, ugyanis a rendszerelemek pontos méretezése alapvető feltétel. Ezen múlik többek között a zajszint mértéke, illetve a hatásfok nagysága is.

- 2016-05-06

Tipp

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)