Változás az energia tanúsítványokban

energia tanúsítvány

2016. januártól komoly változások történtek az energia tanúsítványok tárgyában, a 2015-ös évben még érvényes szabályokhoz képest. 

Új kategóriák jelentek meg, így az energetikai tanúsítványokon egy újabb sáv kerül az eddig megszokott színskálába. Ezen felül januártól a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek. (A korábbi gyakorlat szerint az építési engedély kiadásakor hatályos jellemzőket kellett figyelembe venni.) Ez hatással lesz az energetikai tanúsítványokra is.
Nézzük melyek a leginkább energiatakarékos épületek!

Új kategóriák az épületek energetikai tanúsításában:

  • Bevezetésre kerül az A++kategória
  • B kategóriánál és e felett kötelező lesz megújuló energiát is használni az épületekben
  • A, A+ és A++ kategóriáknál követelmény lesz:
    -a fűtés és a hűtés helyiségenként is történő szabályozása
    -a kazán az időjárás függvényében szabályozza a meleg víz hőmérsékletét
    -a társasházakban az egyes lakások energiafogyasztása külön mérhető legyen

Néhány további változás:

  • ahogy fent is írtuk, a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek, így az építtetőknek érdemes a későbbi évektől hatályos követelmények szerint megterveztetni az ingatlanukat. 2021. első napjától a közel nulla energiaigény lesz a követelmény a lakóépületekre, ezért akkortól a használatbavételi engedély kiadásának is ez lesz a feltétele. Az energiaigény 2021-től fele lesz a 2017-esnek! Akkortól már – helyben termelt – megújuló energiát is használniuk kell a lakóépületeknek.
  • Az épület geometriai arányát (A/V arány) továbbra is figyelembe kell venni! Az arányt továbbra sem kell megadni, de a lehűlő felület és a fűtött térfogat mennyisége megadandó;
  • Az irodára vonatkozó követelménnyel azonos követelmény került meghatározásra a legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületekre;
  • oktatási épületekkel azonos követelmény került meghatározásra az előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületekre;
  • egyéb rendeltetésű épületeknél a referencia érték meghatározása során a követelmény értéket 10 kWh/m2/év-vel csökkenteni kell a 2.4. pont szerint
  • az iroda és kereskedelmi épülteknél a hűtött hasznos alapterület is a követelmény meghatározó elemévé vált.
  • ennek megfelelően a hűtött hasznos alapterület adatát is fel kell vinni tanúsítás során, és ellenőrzésre kerül iroda,- és kereskedelmi épület esetén.

2016. január 1-je előtt a tanúsítási rendszer egy betűjellel jellemezte az épület vagy épületrész besorolását, míg most már két betűt használunk, az előzőt duplázva (A–AA, B–BB, …). Így a két eltérő rendszer és az azokban kiállított tanúsítványok egymástól megkülönböztethetők lesznek.

Az energia tanúsítvány kiállítható:

Egész épület esetében számítással>>  vagy méréssel>>

Épületrész (önálló rendeltetési egység) esetében>>

Magyarázat és részletes tájékoztatás

a Pannon Épületenergetika weboldalán érhető el>>

Energia tanúsítvány online rendelése>>

- 2016-01-11

Tipp

  • Energia tanúsítvány magánszemélyeknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)