Világelső a hamburgi passzívház – ökoház

winter Hamburg passzívház

A környezettudatos megoldásokat előnyben részesítő dr. Georg Winter Hamburban 19. századi stílusjegyekkel ötvözte a modern ökoház-technológiát. Állítása szerint ez az első ilyen megoldás a világon.

A hamburgi dr. Georg Winter 2014-ben fejezte be azt a passzív házat, amely a tulajdonát képező a Jövő Háza (House of the Future) közvetlen közelében kapott helyet. Winter másik épülete, a „Jövő Háza” már évek óta állt, de a mögötte lévő telket, melyet nem túl hatékonyan, csupán parkolóként használtak. Ennek a területnek a hasznosabb felhasználásáról gondoskodott Winter. Ide húzott fel egy passzív házat, mellyel azt hivatott hirdetni, hogy a passzívházakat nem feltétlenül kell „uniformális kocka” köntösbe öltöztetni. – Dolgoztam egy építésszel, aki azt mondta, ha az egyetemen valaki díszítéseket, ornamentikát rakott az épülettervre, egy jeggyel rosszabbat kapott a tanáraitól, mint a diáktársai – mondta a tervező. Van egy ilyen konszenzus, hogy a mai épületeknek szükségszerűen áramvonalasnak, sallangoktól díszítésektől mentesnek, egyenes vonalakat felvonultató komplexumoknak kell lennie.

Passzívház XIX. századi környezetben

– A ház a 19. század építészeti felsőbbrendűségét és a mai építészet technológiai felsőbbrendűségét egyesíti – mondta a klímablognak Winter a Követ Egyesület 20. konferenciája után Budapesten. – Tudom, egyes építészek szívesen kinyírnának, ha azt hallanák tőlem, hogy a 19. századi építészet felsőbbrendű. De hiszek benne, hogy egy háznak hasonlítania kell egy emberi archoz. Az ablakok a szemek. És ahogy az emberi arcon is van szemöldök például, a házon is körbe kell venni az ablakot ilyen-olyan vonalakkal. Ha egy épület felülete egy megosztatlan üvegfelület, szerintem az zsigerileg nem tesz jó benyomást a szemlélőre – hangsúlyozta.

Winter szerette volna a passzívházat a 19. századi környezetbe beilleszteni, amiben tíz lakást alakítottak ki. – Önöknek Budapesten is számos olyan pompás épületük van, melyek ebből a korszakból származnak. Oda vagyok értük –emelte ki. Határozott elképzelése volt, hogy a lakók a lakáson belül kedvük szerint élhessenek úgy, hogy közben nem zavarják a szomszédokat. Ennek érdekében a falakat hangszigeteléssel látta el. A passzívház a sajtóban nagyon kedvező visszhangot kapott, elismerések sorozatával illették.– Mindig érdekeltek a modell-projektek. Németország első ökológiai szempontok szerint tervezett épületét is én hoztam létre 1986-ban. 13 millió német márkába került annak idején. A következő ilyen próbálkozásom a House der Zukunft volt 1998-ban, ez azonban egy korábban lévő épület átalakítását jelentette. Ezt a világháborúban, 1943-ban bombázták le. Egy nap alatt 21 ezren haltak meg Hamburgban a bombázás miatt. Családunk száz éve birtokolta az épületet, mi újjáépítettük, ökológiai szempontok szerint – ismertette.

A passzívház-technológia költséges beruházás, 4,2 millió euróba került.

 

- 2015-12-31

Tipp

  • Energia tanúsítvány magánszemélyeknek 0%-os áfával!!!

    Tanúsítás brutto 9900 Ft-tól! Részletek itt>>

  • Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

    Ütemesen növekszik a szigetelt házak aránya, de van még hová fejlődni. Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.

    Egyre több házat szigetelnek

    Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből mintegy 100.000 ingatlan eladó. A Knauf Insulation és az Otthontérkép 25.000 hirdetés szövegelemzésén alapuló kutatásából kiderült, hogy évről évre nő a szigetelt vagy energiahatékonysági szempontból korszerűsített ingatlanok száma. Amíg 2016-ban mindössze a meghirdetett ingatlanok 17%-a, 2017-ben pedig 19%-a volt szigetelt, addig 2018 tavaszára ez az arány már 21%-ra növekedett.

    „Egyértelmű a pozitív trend! Egyre több ingatlantulajdonos végezteti el házán a szigetelést, amelynek haszna kettős: az ingatlan használata során akár a rezsi 50%-a is megtakarítható vele, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresét is behozhatja a szigetelés a ház árának értéknövekményében” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.

    Gyorsabban nőtt a szigetelt ingatlanok ára

    A Knauf Insulation és az Otthontérkép kutatása rávilágít arra is, hogy a napjainkban tapasztalható ingatlanár-emelkedés közepette, a szigetelt ingatlanok ára intenzívebben nő, mint a nem szigetelt otthonoké.

    „2018 második negyedévében a nem szigetelt családi házakat 222.000 Ft/négyzetméter átlagáron, míg a szigetelt ingatlanokat több mint 20%-kal drágábban, átlagosan 270.000 Ft/négyzetméter áron hirdették tulajdonosaik” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. „Jól látható, hogy a szigetelt és nem szigetelt ingatlanok ára között egyre jobban nyílik az olló, a korszerű otthonok abszolútértékben is többet érnek, ráadásul áruk is gyorsabban növekszik” – tette hozzá a szakértő.

    Forrás: Knauf Insulation

    Csongrád megyében akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt ház

    A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes megyéiben mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy nem szigetelt.

    Az eredmények a szakértőket is meglepték! Körülbelül azonos méretű családi házak esetében Csongrád megyében akár 6 millió, Bács-Kiskun megyében 5,9 millió, Vas megyében 4,9 millió, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,7 millió, Heves megyében 4,0 millió, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében pedig akár 3,6 millió forinttal magasabb áron is eladható egy szigetelt otthon, mint egy nem korszerűsített.

    A felmérés rámutat arra is, hogy azokban a megyékben, ahol az épületállomány minősége jobb, vagy eleve drágábbak az ingatlanok, a szigetelés nem bír akkora árfelhajtó hatással. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékben már 2 millió, Fejér megyében pedig mindössze 900.000 forint pluszt jelent az ingatlantulajdonosok számára a szigetelés megléte. Habár Pest megyében a legmagasabb a szigetelt családi házak száma, a szigetelés itt már csak 100.000 forint ártöbbletet jelent egy-egy eladó családi ház árában.

    Van, ahol a szigetelés csak álom

    A kutatás rámutat arra is, hogy az Északkelet-Magyarországon hirdetett családi házak esetén sokkal gyakrabban emelték ki tulajdonosaik a szigetelés meglétét, mint máshol. A Knauf Insulation és az Otthontérkép elemzői szerint ennek hátterében az állhat, hogy ebben a régióban a szigetelés még kuriózumnak számít, míg a nyugati megyékben valószínűleg már természetes.

    A családi ház hirdetésekben, a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében (29,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,3%), illetve Hajdú-Bihar megyében (22,4%) említették a szigetelés meglétét. A legkevesebb eladó szigetelt ház Békés megyében (10%) és Nógrád megyében (8%) van.

    Forrás: Zöldunió (www.zoldunio.hu)